Новинки Гузели Шамилевны Яхиной

Гузель Яхина – автор трех романов: "Зулейха открывает глаза", "Дети мои", "Эшелон на Самарканд", лауреат престижных премий "Книга года", "Большая книга", "Ясная Поляна". Ее произведения были экранизированы и имели успех на театральных подмостках. Новый роман посвящен загадке великого Эйзенштейна. Человек сложный, мятущийся, он прятался за сотней масок и никем не…

Гузель Яхина родилась и выросла в Казани, окончила факультет иностранных языков, учится на сценарном факультете Московской школы кино. Публиковалась в журналах «Нева», «Сибирские огни», «Октябрь».
Роман «Зулейха открывает глаза» начинается зимой 1930 года в глухой татарской деревне. Крестьянку Зулейху вместе с сотнями других переселенцев отправляют в вагоне-теплушке по извечному каторжному маршруту в Сибирь.
Дремучие крестьяне и ленинградские интеллигенты, деклассированный элемент и уголовники, мусульмане и христиане, язычники и атеисты, русские, татары, немцы, чуваши — все встретятся на берегах Ангары, ежедневно отстаивая у тайги и безжалостного государства свое право на жизнь.
Всем раскулаченным и переселенным посвящается.

Romāns “Zuleiha atver acis” aizsākas 1930. gada ziemā kādā attālā tatāru ciematā. Zuleihu un simtiem citus izsūtīšanai pakļautos lopu vagonos aizved pa mūžseno katorgas ceļu uz Sibīriju. Vienkārši zemnieki un Ļeņingradas inteliģence, noziedznieki, musulmaņi un kristieši, pagāni un ateisti, krievi, tatāri, vācieši, čuvaši – visi sastopas pie Angaras krastiem, ik dienu cenšoties skarbajai taigai un bezsirdīgajai valstij apliecināt savas tiesības dzīvot.
Veltīts visiem izsūtītajiem.

Guzela Jahina ir dzimusi un uzaugusi Kazaņā. Viņa iepriekš publicējusies žurnālos “Нева”, “Сибирские огни” un “Октябрь”. “Zuleiha atver acis” – autores debijas romāns – ir tulkots un izdots 38 valstīs, saņēmis neskaitāmas literārās godalgas, un pēc tā motīviem uzņemts televīzijas seriāls.

Они наполняют жизнь яркими красками. Дают импульс к действию. Позволяют улыбаться, плакать, кричать, идти навстречу себе и другим. Эмоции и состояния, которые мы испытываем, роднят всех людей — и объединяют 12 авторов под этой обложкой. Герои рассказов открывают свой личный «ящик Пандоры» — и боятся и печалятся, злятся и завидуют, удивляются и радуются —…

GUZEL JAHINA a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb és nemzetközileg is legsikeresebb alakja. Kazanyban született és nőtt fel, az ottani egyetemen szerzett bölcsészdiplomát; jelenleg Moszkvában él. Első regénye, a Szibériába száműzött tatárokról szóló Zulejka kinyitja a szemét a 2015-ös esztendő legnagyobb orosz könyvsikere lett: elnyerte a Nagy Könyv- és a Jasznaja Poljana-díjat, és több mint harminc országban jelent meg. A Volga gyermekei hasonlóan nagy sikert aratott, 2018-ban elnyerte a Sznob folyóirat "Made In Russia" díját, 2019-ben Szerbiában az Ivo Andriæ-díjat, 2020-ban pedig Németországban a kétévente odaítélt Georg Dehio-díjat.

Új könyve hat évvel a bolsevik forradalom után játszódik. A polgárháborútól meggyötört Szovjet-Oroszország hatalmas területein éhínség dúl, és árván maradt gyerekek tízezrei próbálnak életben maradni, ahogy csak lehet: csavarognak, lopnak... de leginkább fáznak és éheznek. Gyejev szerelvényparancsnok és Belaja komisszár ötszáz ilyen gyereket evakuál Kazanyból Szamarkandba... Hosszú, viszontagságos vonatozás vár rájuk a Volga-vidékről a kazak sztyeppéken és a Kizil-Kum sivatagon át, s miközben hol borzalmas kegyetlenséggel, hol a korábbi véres harcokat túlélt emberekben mégiscsak megmaradt vagy épp a gyerekek láttán feléledő és akár önfeláldozó tettekre is sarkalló humánummal találkoznak, emberi sorsok sokaságát ismerjük meg: menekült parasztokat, csekistákat, kozákokat - és a kis csavargók különleges világát is: a nyelvüket, lelki életük szövevényeit, babonáikat, reményeiket.

Listopad je 1923. Građanski rat u Rusiji tek je završio i sa sobom donio siromaštvo, glad i bolesti. Na ulicama Kazanja vlada kaos, stotine se beskućnika slijevaju u grad tražeći spas. Djeca su najviše pogođena, stoga su vlasti odlučile dio njih evakuirati iz Kazanja u topliji i hranom opskrbljen Samarkand. Na čelu ešalona najspremniji je čovjek za taj zadatak: ratni veteran Dejev. On će zajedno s komesarkom Bijelom učiniti sve da pet stotina mališana dovede sigurno do cilja. Međutim, ispostavit će se da je put pred njima nemilosrdna, lavovska bitka za svaki zalogaj hrane, za svaki gutljaj vode – za baš svaki život. Hoće li Dejev i Bijela, ta dva potpuno različita karaktera, uspjeti?

Treći roman nagrađivane ruske autorice Guzel Jahine veličanstveno je djelo, kojim nas ponovno vodi u Rusiju s početka 20. stoljeća. Jahina je njime još jednom potvrdila svoju pripovjedačku izvrsnost i umijeće suočavanja s velikim temama. Maestralno je ovladala potresnom i duboko dirljivom pričom koja je, nažalost, čvrsto utemeljena u ranoj povijesti Sovjetskog Saveza. Na kraju, Ešalon za Samarkand napeto je i uzbudljivo štivo avanturističkog duha, koje se zbog čestih i dramatičnih obrata te nezaboravnih likova čita u jednom dahu.

„Traukinys į Samarkandą" – trečioji 1977 m. Kazanėje gimusios totorių rašytojos Guzel Jachinos knyga. Debiutinis autorės romanas „Zuleicha atmerkia akis" (lietuviškai išleistas 2017 m.) pelnė prestižines „Didžiosios knygos" ir „Jasnaja Poliana" premijas, tapo vienu ryškiausių Rusijos literatūros 2015 m. įvykių ir jau yra išverstas į daugiau nei 30 kalbų. Didelio pasisekimo sulaukė ir antrasis rašytojos romanas „Mano vaikai" (liet. 2019 m.).

Šiame kūrinyje autorė grįžta prie svarbiausios ją dominančios temos – mažasis žmogus didžiojoje istorijoje. Knygos siužetas itin dinamiškas; pati Jachina savo romaną yra pavadinusi „raudonuoju isternu" (analogišku vesternui).

Paskutiniais Rusijos pilietinio karo metais visoje šalyje siautėjo badas. Nebeliko valstiečių, kurie dirbtų žemę, bolševikai rekvizavo grūdų atsargas, o 1921 m. kilo baisi sausra. Todėl bolševikai ėmėsi įvairių pagalbos priemonių, viena iš jų – masinė nepilnamečių evakuacija į turtingesnius rajonus. Vyriausybė traukiniais evakavo maždaug 150 000 vaikų, dauguma jų buvo našlaičiai, netekę tėvų karo audrose, ar benamiai.

Romano veiksmas vyksta viename iš traukinių, kuriuo iš badaujančio Pavolgio į pietus vežama 500 beglobių vaikų. Jam vadovauja jaunutis, impulsyvus ir minkštaširdis pilietinio karo veteranas Dejevas ir principinga, kieta „vaikų komisarė" Belaja. Pusantro mėnesio kelionė kupina pavojingų nuotykių, sunkumų ir išbandymų.

Spalvinga likimų ir charakterių paletė: pabėgėliai, čekistai, kazokai, basmačiai, socialinės seserys, ekscentriškas jaunųjų valkatėlių pasaulis su savo kalba, psichologija, juodu humoru, prietarais ir lūkesčiais... Ir viską persmelkiantis klausimas: ar dar įmanomas gerumas tokiais žiauriais laikais, kai žmogus, atrodo, yra nieko vertas?

Гузель Яхина — самая яркая дебютантка в истории российской литературы новейшего времени, лауреат премий "Большая книга" и "Ясная Поляна", автор бестселлеров "Зулейха открывает глаза", "Дети мои", "Эшелон на Самарканд". Действие романа "Зулейха открывает глаза" начинается зимой 1930 года в глухой татарской деревне. Крестьянку Зулейху вместе с сотнями других…

“Övladlarım” müasir dövr Rusiya ədəbiyyatı tarixinin ən parlaq debütantı, “Züleyxa gözlərini açır” bestsellerinə görə “Böyük kitab” və “Yasnaya Polyana” mükafatlarının laureatı olmuş Güzəl Yaxinanın yeni romanıdır.
Volqaboyu, 1920-1930-cu illər. Qnadental koloniyasında müəllimlik edən əslən rusiyalı alman Yakob Bax çoxdandır dünyadan qoparaq, ucqar bir qəsəbədə sevdiyi qadından ona yadigar qalmış qızı Ançeni böyütməklə yanaşı, möcüzəvi və eyni zamanda faciəvi surətdə reallığa çevrilən nağıllar yazır.

U maestralno napisanom romanu Deca Volge ruska autorka Guzelj Jahina obuhvata dvadesetak godina burne ruske i sovjetske istorije opisujući život nemačke autonomne zajednice u stepama kraj Volge. Učitelj Jakob Bah, glavni junak romana, živi miran život na selu, sve dok ne počne da podučava Klaru. Među njima se rasplamsava zabranjena ljubav, i tu počinje nezaboravna priča o preosetljivom ranjivom junaku, roman u čijem su prvom planu ljubav, rađanje, deca, ali i smrt, istorija i rat…

Majstor snažnih lirskih scena, Jahina u prvi plan pripovedanja – o Bahovoj ljubavi prema Klari i očinskoj ljubavi prema ćerki Ani i usvojeniku Vasji – upliće magični svet nemačkih i ruskih bajki, kao i simboličke, sugestivne opise Volge, njenih obala i podvodnog sveta, uvodeći nas u svet fantastike, daleko od realnosti u kojoj se naziru aveti rata. Jahina maestralno komponuje roman u pet slika, stvarajući u svakoj od njih arhetipske priče o ljubavi, nežnosti i surovosti na obalama Volge.

„Enciklopedijski sažeti podaci upućuju na zaključak da ova knjiga ima dokumentarističku osnovu i da je odgovorno utemeljena na istorijskoj istini, ali to nije smetalo darovitoj autorki da raspali maštu i zaviri u mrtvi svijet na dnu Volge; da sa izuzetnom sposobnošću uživljavanja osmisli nezaboravne književne junake; da ostvari antropološke uvide i prodore u Klarinom liku; da ispiše jednu od najvećih pohvala ljubavi i praštanju, ali i želji za rađanjem i djecom; da svojoj knjizi da ozbiljnu autopoetičku dimenziju. Cijela jedna poetika umjetničke bajke izložena je u ovom izuzetnom romanu.“
– Prof. dr Jovan Delić, Iskra