Издания и произведения

It can be wholeheartedly recommended to anyone who wants a personally compelling introduction to Leonardo's genius . . . And it remains a model for a short, unified study of a creative personality in any field,' writes Martin Kemp in a new introduction to this latest edition of Kenneth Clark's classic monograph on Leonardo's art. First published in 1939, its insight, graceful scholarship and capacity to convey excitement place it unequivocally in the great tradition of Leonardo biography that runs from Vasari's Lives. As Sir Harold Nicolson has said, "It is so intelligent, so modest, so beautifully written and so wise". "Your true…

"Oly mertekben tehetseges es sokoldalu, hogy elmondhatjuk rola: a termeszet csodaja volt. Ez nemcsak kivalo szepseggel aldotta meg, hanem sok cs ritka erenyt ruhazott ra, a legmagasabb fokon. Nagy tudassal ren-delkezett a matematikaban, nem kevesbe a perspektivaban, muveloje volt a szobraszatnak, a rajzolasban pedig messze folulmult minden mas muveszt. Nagyon szep elkepzelesei voltak, de nem sok dolgot festett meg, mert amint mondjak, soha nem volt elegedett sajat magaval, es ezert oly ritkak az alkotasai. Igen ekesszoloan tarsalgott. es nagyszeruen jatszott a lanton [...] szelleme soha nem pihent, szuntelenul uj dolgokat otlottki."…

Ez a konyv egy sor 1933 es 1936 kozott elhangzott eloadasom, elsosorban a Yale Egyetemen a Ryerson Lectures kereteben elmondottak alapjan sztile-tett. A kotet eloszor 1939-ben jelent meg, majd a masodik, atdolgozott ki-adas 1952-ben latott napvilagot. Koszonettel tartozom a Cambridge University Pressnek, amiert hozzajarult ahhoz, hogy a mii utannyomasban a Pelican sorozatban jelenjek meg. A Leonardo-kutatasok legujabb eredme-nyei modositasokra, kiegeszitesekre es nehany esetben sajat allaspontom megvdltoztatasara kdsztettek. A kotetben emlitett, de nem reprodukalt rajzoknal Popham Drawings of Leonardo da Vinci cimii miivenek (London, 1946)…

Constrinsi cum sintem, de se-colul in care traim, de a ne specializa cu totii, intelegem anevoie notiunea de "geniu universal" in arta sau in orice alt donieniu. lar Leonardo, ca toti gin-ditorii din vremea sa, admitca ca stiinta este una, ca nu exista dccit o arta, si ca orice om superior nu poate lua in considerare o problema oarecare decit in raport cu tot restul; el credea, asemeni lor, ca un ase-menea program nu era de neinfaptuit. Pe masura ce geniul i se maturiza, arta sa devenea din ce in ce mai enciclopedica, nu doar in propriul sau domeniu, cit - si mai mult - in relatiile generale cu viata si gindirea.

Michelangelo, Raffael, Tizian, Giorgione und Leonardo: das sind die Namen der grossen Kunstlerpersonlichkeiten, an die wir zuerst denken, wenn von der Kunst der italienischen Renaissance die Rede ist. Es sind die bedeutendsten Meister, die diese an befahigten Kunstlern so reiche Epoche hervorgebracht hat, deren Werk die gewaltigen, vielschichtigen und alle Bereiche des menschlichen Lebens erfassenden Umwalzungen auf dem Gebiete der Kunst zum Ausdruck bringt. Angesichts der klassischen Werke Leonardos und der anderen fuhrenden Meister der Hochrenaissance vergist man leicht, dass die Renaissancekunst ihrem Wesen nach eine hochst revolutionare…