Мирослав Крлежа - все книги по циклам и сериям | Книги по порядку

Based in an imaginary Baltics and focusing on the opposing figures of a dictator and an intellectual, Krleza's satire explores the existential struggle in the context of human social and political behavior. The novel has in itself all the

Miroslav ​Krlezának, a nagy horvát írónak ez a magyarul eddig nem olvasható alkotása 1938-ban jelent meg először, s azóta több kiadást ért meg. Az ész határán a horvát valóság megközelítésének módjában és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is jól ismert és nagy sikert aratott Filip Latinovicz hazatérése és a Bankett Blitvánban című regényeivel, de ebben még epésebb, szatírája maróbb, s gondolatai nemcsak szikrázóan szellemesek, hanem kíméletlenül logikusak, következetesek is, könyörtelenül csapnak le minden emberi ostobaságra, elszánt erénycsőszködésre, szemforgató képmutatásra, a jóság és nagyság álarcába bújt társadalmi és politikai banditalizmusra. Ez a kitűnő alkotás műfaji újdonság is volt megírása idején: nemcsak hibátlanul megszerkesztett, cselekményben gazdag, izgalmas regény, hanem szenvedélyes társadalmi pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét. Krleza művének gondolatisága, a modern emberi értéket okosan tisztelő és a minden emberi aljasságot, butaságot ingerülten elutasító gondolatiság ennek a könyvnek a legfőbb erénye. A leszámolás, a szakítás regénye is ez a Krleza-mű – leszámolás a polgári világ minden torz jelenségével, szakítás és szembefordulás a társadalmi-politikai kalandorsággal, az író utolsó nagy bírálata és figyelmeztetése a fasizmus horvátországi végleges térhódítása és hatalomrajutása előtt.

A nálunk is jól ismert jugoszláv író elbeszélésciklusa viszontagságos pályát futott be megjelenése óta (1917). Sok kiadást ért meg, és sokszor betiltották otthon is, külföldön is egyaránt. Az író Pécsett és Budapesten végezte tanulmányait, majd maga is kivette részét az első világháború minden megpróbáltatásából. Legszemélyesebb élményei alapján a tőle megszokott kegyetlen realitással rajzolja meg az Osztrák-Magyar monarchia hadseregének drilljében őrlődő horvát honvédek kálváriáját a kaszárnyák világában és a fronton. Írása már csak azért is számot tarthat a magyar olvasó érdeklődésére, mert a horvát nép sorsa a világháborús évek viharában rokon a magyar sorssal.

Novele iz zbirke „Hrvatski bog Mars” nastaju 1922. godine, a obrađuju sudbine pojedinaca i naroda zahvaćene strahotama Prvoga svjetskog rata. Svojom humanističkom porukom, potresnim naturalističkim slikama, te gotovo opipljivim užasom pri opisivanju tragedije hrvatskoga naroda, novele se smatraju ponajboljim antiratnim pričama u europskoj literaturi. „Bitka kod Bistrice Lesne”, „Baraka Pet Be”, „Domobran Jambrek”, „Hrvatska rapsodija”… novele su u kojima Krleža govori o sudbini malog čovjeka žrtvovanog kao „topovsko meso” u klaonici ratnog stradanja.

Miroslav ​Krleža, a horvát irodalom nagy öregje, 1938-ban jelentette meg Bankett Blitvában című regényének első könyvét, 1939-ben a másodikat, majd negyedszázaddal később, 1962-ben a harmadikat. A nagy hatású regény első két könyve 1960-ban már megjelent magyarul, s másfél évtizedes adósságot törleszt a magyar könyvkiadás most azzal, hogy a mű teljes szövegét hozzáférhetővé teszi.
A Bankett Blitvában a horvát valóság megközelítésében és írói módszerében rokonságot tart a magyarul is olvasható Filip Latinovicz hazatérése és Az ész határán című Krleža-regényekkel, vagyis ez is többé-kevésbé műfaji újdonságnak számított megírásának idején: nemcsak cselekményben gazdag, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény, hanem szenvedélyes társadalmi és politikai pamflet is, egyesítvén magában mindkét műfaj minden lényeges elemét.
A regény világa két főalak köré kristályosodik. Az egyik Niels Nielsen, a krležai életmű más-más néven és alakban vissza-visszatérő jellegzetes értelmiségi figurája; fő vonásai magára az íróra emlékeztetnek: minden politikai illúzióját elvesztett, hajdani eszményeiben és harcostársaiban is csalódott, tündöklő intellektusú, filozofikus hajlandóságú értelmiségi, aki a hatalmat katonai diktatúrává aljasító Barutanskival nem képes többé együttműködni, sőt mindent kockáztatva szembefordul vele.
A másik főalak Barutanski ezredes, a fasiszta diktátor előképe, aki börtönné, kínzókamrává, temetővé változtatta az országot; alakjában Európa kis népeinek diktátorai testesülnek meg; olyan politikus, aki népének nemzeti hőseként, fölszabadító-jaként indult, de a hatalom mámorában véres kezű önkényúrrá lett.
Képzelt ország a regény cselekményének a színhelye, Blitvában mégis ráismerünk a húszas-harmincas évek Lengyelországára, de néhány balti-skandináv államra is, akárcsak az író hazájára, Horvátországra.
Ez a szikrázóan szellemes, sodró erejű, kíméletlen logikájú Krleža-regény könyörtelenül csap le minden politikai és társadalmi kalandorságra; a leszámolás, a végleges szakítás regénye is – leszámolás minden illúzióval is, szembefordulás a népnyomorító politikai és társadalmi banditizmussal.

Пер. кн. 1: Т. Поповой, кн. 2: И. Добры, А. Лазуткина, кн. 3: Т. Вирты, кн. 4: А. Даниловой.